Így éltük meg...

Lépésről a másikra

01. - 02. - 03. - 04. - 05. - 06. - 07. - 08. - 09. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18. - 19. - 20. - 21. - 22. - 23. - 24. - 25.
26. - 27. - 28. - 29. - 30. - 31. - 32. - 33. - 34. - 35. - 36. - 37. - 38. - 39. - 40. - 41. - 42. - 43. - 44. - 45. - 46. - 47. - 48. - 49. - 50.
51. - 52. - 53. - 54. - 55. - 56. - 57. - 58. - 59. - 60. - 61. - 62. - 63. - 64. - 65. - 66. - 67. - 68. - 69. - 70. - 71. - 72. - 73. - 74. - 75.
76. - 77. - 78. - 79. - 80. - 81. - 82. - 83. - 84. - 85. - 86. - 87. - 88. - 89. - 90. - 91. - 92. - 93. - 94. - 95. - 96. - 97. - 98. - 99. -100.
Ezek nem LOTTÓ számok, hanem? na mi? igen linkek sorban részenként. Egy katt és ott a folytatás!

2011. május 30., hétfő

Gyümölcs vagy dísz? 10.

Már hajnalodik le kell állnunk pihenni, van már annyira világos, hogy lássuk hol a legjobb. Van egy leágazó földút, itt jó lesz. Félre állunk, elsétálok, muszáj valahol könnyíteni magamon. Ahogy körbe nézek ez egy természetvédelmi terület lehet, még táblát is látok, ami erre utal. Sajnálom, de a szükség nagy úr. Megkávézunk, élvezzük a hajnali levegő frissességét, ettől erőre kapunk. Imre jól bírja, nem akar aludni, majd napközben valahol megállunk és szunyálunk pár órahosszát, egyébként éjszaka jobban szeret vezetni. Na, csak járnak erre, néha ugyanis feltűnik egy egy autó. Folytatjuk utunkat, immáron egyértelműen lefele, olyannyira, hogy sokszor üresbe, vagy alapjáraton gurul az autó, ami különösen jó, mert minimális a fogyasztás. Tényleg most már valahol tankolni is kell, ez az éjszakai hegymenet után látványosan lejjebb áll a benzin mutató. (miért hívom benzinek, mikor diesel?) Csak elképzelésünk lehet, milyen magasan jártunk az éjszaka, mert a völgybe látni az autópályát, ami viadukton vezet tova...és az is pár méterre a föld felett ,, lebeg " jócskán. A látvány lenyűgöző! Végeláthatatlanul a zöld szín létező összes árnyalatával hegyek vonulata. eltudod képzelni ?..de nem olyan kis hegyecske félék, mint odahaza, á nem..még talán egy festőművész is nehezen tudná megragadni, érzékeltetni e látványt, s visszaadni a festményen amit érezni lehet e tájon...így én meg sem sem próbálom szavakkal lefesteni. Talán ez az Appenninek amin keresztül jövünk? Talán igen, de mivel hiányos e ismeretem, (biztos hiányoztam azokról az órákról, amikor ezt tanultuk a suliba) így jártam, de majd pótlom, ha már lesz rá lehetőségem. Ígérem magamnak. Egyre lejjebb és lakottabb területeket érintünk. Fogalmunk sincs mi a város neve, amiben ép megállunk. Aludtam, Imre még mindig azt teszi, türelmesen várom,hogy felkeljen, addig is nézelődök. Egy kisebb park mellett parkoltunk, nem messze tőlem egy furcsa terméssel rendelkező fa meredezik, mi ez?..ismerős ...jé, hát ez biza gránátalma! Nahát! Odahaza kb:500 forint darabja, itt meg a fán rohad el, és a körül lepotyogva vész a semmibe. Micsoda pazarlás! A munkámból kifolyólag sokszor volt kezembe e gyümölcs, de megkóstolni nem kóstoltam, bár azt mondják finom..a magja, csak azt eszik meg belőle. ha felkel Imre leszedek egyet, most már kíváncsi vagyok az ízére...Később meg is tettem, hiába mondta kedves párom ,, ne számítsak semmi jóra ez ügyben, ugyanis a közterületeken lévő gyümölcsfák termései nem ehetők.  Nem kezelik őket, ezért csak díszfák." Nem baj, azért én mégis megkóstolom. Hát tényleg nem a legjobb...ezek szerint az összes narancs, mandarin, citrom se...kár. Rengeteget láttam már eddig is, olaszba is ,itt is, és nem ehető! Pedig már úgy ennék a hazájukban napon érlelt déligyümölcsöt! Imre megnyugtat, hogy majd elérünk olyan területre Spanyolországba, ahol degeszre ehetem magam, még meg is unom. Na jó, ha Ő mondja...

Nincsenek megjegyzések: