Már elmúlt este 11 óra és végre feltűnik előttünk egy nagyobb város éjszakai látképe. Az autópályán már egyre sűrűbben jelzik a táblák, hogy hamarosan Barcelona következik. Mint kiderül több felől meglehet közelíteni a várost. Mi az első kijáratnál lemegyünk az autópályáról, nem akarunk a város központba kerülni. Jó lenne valami kevésbé forgalmas, nyugis helyet találni a parkoláshoz és az alváshoz. Hosszú bekötőút, néhány csomóponton való átautókázás és egy városrészt átszelő négysávos autó út után letértünk. Nem tudjuk hova. Mivel láttam egy táblát, mielőtt letértünk volna. Egy olyan táblát, ami azt mutatja, hogy merre kell menni Barcelonába. Hát nem ott vagyunk? Hmmm. Összenézünk bután, nem értjük. Valószínű valahol megint elvesztettük a fonalat. Mondjuk térkép nélkül nem nehéz. És hiába vannak egymás hegyén hátán útjelző információs táblák, nem mindig egyértelmű, hogy merre az arra. Egy lakótelep szerű övezetbe kerültünk, ami csendesebb rész, mint amiken jöttünk ezidáig. Itt már észlelni, hogy késő este van, nem úgy mint ahol eddig jöttünk. Akár mint nappal, olyan forgalom van most is az autó utakon. Ezért talán jobb is, hogy itt vagyunk. Párom egy kereszteződés előtt kiszáll körül nézni merre menjünk tovább esetleg van e erre fele valami olyan hely, parkoló, ahol nyugiban lehetünk. Nem talált semmi érdemlegeset ez ügyben a lépcsőházak melletti parkolókat leszámítva nincs semmi . Legalábbis amiről azt éreznénk, hogy na ez jó lesz. De ha túl megyünk a kereszteződésen, van egy kisebb híd szerű valami, ami egy másik részbe visz. Alatta építkezés nyomai, mintha valami nagy sétáló teret építenének, egy része kész ami jobbra esik. Eldöntjük, hogy át autókázunk a híd másik oldalára és csak az az óhajunk, hogy kérünk szépen egy számunkra minden célból megfelelő parkolóhelyet, lehetőleg benzinkút legyen a közelébe. Ugyanis már jócskán pirosban áll megint az üzemanyag-mutató. Néhány liter lehet már csak, nem tudjuk pontosan mennyi, de ötnél biztos kevesebb. A hídról letérve jobbra kanyarodik párom. Ez egy széles utca, lehetne akár négy sávos is, de nem az. Egyértelmű, hogy ez egy két irányú egy egy sávos út, aminek az egyik vége, amerre kanyarodtunk belefut egy innen jól látható forgalmas főútba. Ennek az útnak mindkét szélén autók parkolnak egymás mögött kisebb- nagyobb távolságra egymástól. Az utca baloldalán raktár épületek, műhelyek és talán iroda, vagy ilyesmi épületek sorakoznak. Ez is csendes környék, attól független, hogy járnak erre autók, de nem vészes. Párom beáll egy kisebb teherautó mögé, tisztes távolságot hagyva, hogy kitudjunk állni, mikor majd kell, mert ki tudja, hogy mennyire állnak mögöttünk ránk. Spanyoloknál sosem lehet tudni,- mondja Párom tapasztalataira alapozva. Körül nézve megállapítjuk, na itt jó lesz. Az út jobboldalán parkolunk, mellettem széles járda, azon túl kerítéssel elzárt gazzal benőtt terület és még azon túl a nagy tér. Nagyából ezt lehet kivenni a sötétségben, amit az éjszakai világítás enged megmutatni. Mert az van. Nem is kicsi. Megállapítottuk értelmetlenség jobb helyet keresni mert körülbelül tíz méterenként hatalmas oszlopok magasodnak végig sorakozva a járda szélén az egész utcában, amiknek a lámpafényei bevilágítják a környéket. De úgy egész rendesen. Biztos, ami biztos alapon. Akárhova parkolnánk lámpaoszlop alá, vagy két lámpaoszlop közé, teljesen mindegy lenne a mi szempontunkból. Mindenhol érne minket a szerintünk túlzásba vitt a díszkivilágítás fénye. Ma éjszakára ez megteszi közös megegyezés elvén neki készülődünk az alvásnak. Amit már egy kicsit komolyabbra veszünk. Nem
csak magunkra húzunk egy plédet és hátra döntjük az üléseket aztán szunya. Nem, nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése