Kora délután van, ideje indulni. Továbbra is az E80- on. Órákon keresztül autózunk, szebbnél szebb tájakat magunk mögött hagyva, borvidékektől kezdve a hegyláncok vonulatáig. Szerencsére már felkerültünk a térképre, így tudjuk merre járunk. Merre? Nos, Provence tájékán...hogy nem sokat mondd? nekem igen. Egy időben Van Gogh volt a kedvenc festőm, és ezen a tájékon is élt egy darabig, s számos festménye igazolja is. Mesés! Furcsa bizsergető érzés ez, olyan területen járni, ahol egykoron e neves festő is megfordult...nem vagyok egy bálványimádó típus, minden híres ember, ember. Csak van amiben kitűnik és elismerem munkásságukat. De nem kapnák infarktust, s sírógörcsöt, mert megpuszilhatom a lába nyomát...de ez...ez más..szinte..felismerni vélem a képről azokat a magas ciprusokat, melyek a búza mezőkből kimagasodva törnek az ég felé. Csak egy valami hibádzik..nem olyan színekben látom pompázni őket, mint Ő. De nem baj, nem vagyok festőművész aki úgy ábrázol, ahogy Ő érez, lát, tán még többet is mint mi, és ezt több kevesebb sikerrel megpróbálja megmutatni a nagyközönségnek. Amit mi nem látunk...én ,ha tudnék festeni, élethűen vetném vászonra a tájat, ők viszont még valamit hozzá tesznek..valamit..amit mi hétköznapi emberek nem látunk meg, s Ők igen...Imre kiakarja deríteni még számomra sem világos vonzódásom okát e festészet felé. Mi tetszik, mi az ami megragadt ? hogy mi? tényleg, mi is? a színek. igen! gyönyörű, káprázatos színeket használt, és még valami lüktető, örvénylő valami is jelen van a festményein...na jó, inkább hagyjuk, számára nem sokat jelent Van Gogh festészete, neki csak egy őrült volt, ki halála után lett elismert, ki tudja miért...na, tényleg zárjuk le e vitát, nem érthetünk mindenbe egyet...nem is kell. Nekem tetszenek a festményei és kész. ,, De hát, ő ezt elfogadja, hogy tetszik, nem is evvel van a baj, de akkor tudjam az okát is, hogy miért. Ne csak azt mondjam, mert csak szép. Hamarosan Montpellierbe érünk, innen már nincs messze Spanyolország! ( Ha ügyesek leszünk és nem kell megállnunk pihenni, még ma spanyol földre tehetjük lábunkat! Hu, ez nagyon biztató!) Onnan Perpignan - ba kell eljutni, amitől már szinte egy köpésre van a határ...hát akkor uccú neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése